Edvard Munch - Sikoly képe
Raulito84 2004.11.19. 09:37
Edvard Munch norvég festő Sikoly című képének vörös égboltja nem a művész képzeletének szüleménye, hanem valós élményeken alapul – állítja három kutató a Sky&Telescope című csillagászati szaklap februári számában. Nem ez az első festmény, amelyet a kutatók csillagászati szempontból „lelepleztek".
Edvard Munch 1883 végén, 1884 elején valóban ilyen vörösnek láthatta az égboltot a norvég főváros, Oslo kikötőjében. Az égbolt pedig az 1883. augusztus 27-ei indonéziai Krakatau vulkán kitörése miatt volt ilyen vörös – állítják amerikai kutatók.
|
Munch: Sikoly | Szokatlan légköroptikai jelenségek A hamufelhő első körutazása a trópusok vonalába eső keskeny zónára korlátozódott, a továbbiak során egyre inkább szétszóródott, végül jó néhány körülfordulás után a hatását már az egész Földön, a sarkvidékek kivételével, szinte mindenütt észlelni lehetett.
Ez a finom porból álló ködfátyol sokféle szokatlan optikai jelenséget okozott. A legemlékezetesebbek a világszerte gyakori igen vörös; bíboros naplementék, ill. felkelték voltak.
A szokatlanul vörös naplementéket és -felkeltéket a Nap sugarainak a parányi hamurészecskéken való Rayleigh-, ill. "sárga Hold" -szórása okozta azáltal, hogy a rövid hullámok (kék, zöld, sárga) kiszóródtak a direkt napsugárzásból, s az így narancssárgás-vörössé váló direkt fény a hamufelhőnek a Naptól kis szögben látszó részeiről szóródva, visszaverődve intenzív alkonypírral öntötte el a tájat.
A szokatlan légköri optikai jelenségek, beleértve a szürkületi hatásokat, halo-jelenségeket; az égbolt elhomályosodását, elszíneződését, a Nap, a Hold színváltozásai az egész Földön, így Norvégiában is láthatóak voltak. A jelenség Edvard Munchban egy végtelen, magányos, szorongó sikolyban csapódott le.
|